A túlsúly és az elhízás hatása a termékenységre
A túlsúly és az elhízás azon kívül, hogy számos betegség okozója, befolyással van a termékenységre is. Az Európai Únióban minden második ember elhízással küzd, és közülük a fele már belépett az elhízás kategóriájába is. Ez a tendencia növekvő, ahogy ezzel együtt a termékenységi problémák is. Tudjon meg többet arról, hogyan befolyásolja az elhízás és a túlsúly a termékenységet.
A túlsúly és az elhízás számos, megnövekedett halálozási kockázattal járó betegség fő rizikófaktorai. A 2-es típusú cukorbetegségen, szív- és érrendszeri problémákon, valamint bizonyos rákfajtákon kívül összefüggésbe hozhatók depresszióval, szorongással és még a terméketlenséggel is. Míg az átlagos terméktelenségi arány 15%, addig a túlsúlyos nőknél ez 27%, elhízott nőknél pedig akár 78% is lehet.
Mikor beszélünk túlsúlyról és mikor elhízásról?
A túlsúlyt és az elhízást a testtömeg-index (BMI) alapján határozzák meg. Bár ennek a számítási módszernek vannak korlátai, egyszerűségének köszönhetően széles körben elterjedt és elfogadott. A BMI értékei összefüggésben vannak a metabolikus betegségekkel kapcsolatos kockázatokkal, ezért gyakran alkalmazzák az orvostudományban is. Túlsúlyról akkor beszélünk, ha a BMI 25 felett van, elhízásról pedig ha 30 felett.
Sok modern kalkulátor próbálja kiegyenlíteni azokat a hiányosságokat, amelyeket az alap BMI számítás (tömeg kg-ban osztva a magasság négyzetével méterben) tartalmaz, mint például a nemek közötti különbségeket és az életkor hatását. Számolja ki ön is testtömeg-indexét az alábbi linkre kattintva: BMI kalkulátor | Házipatika
Ezek a BMI számítások azonban nem veszik figyelembe az izomtömeg és a zsír közötti különbséget, így előfordulhat, hogy egy sportoló, aki magas izomtömeggel rendelkezik, magas BMI-t érhet el, bár nem rendelkezik felesleges zsírral. Emellett nem vizsgálja a testzsír eloszlását sem – a hasban, a szervek körül felhalmozódott zsír (visceláris zsír) metabolikusan veszélyesebb, mint a bőr alatti zsír. Ebben az esetben tehát jobb indikátor lehet a derékbőség. A krónikus betegségek magas kockázatáról akkor beszélhetünk, ha:
- nők esetében a derékbőség meghaladja a 88 cm-t
- férfiak esetéban a derékbőség meghaladja a 102 cm-t.
Miután tisztáztuk, hogy mi is az a túlsúly és az elhízás, nézzük meg, hogyan befolyásolják a termékenységet.
Hormonális egyensúly és egyensúlyhiány
A hormonális egyensúly kulcsfontosságú a reprodukciós rendszer megfelelő működéséhez. A zsír nemcsak energia raktár, hanem egy úgynevezett endokrin aktív szövet is, amely sok más mellett, női nemi hormonokat, ösztrogéneket is termel. Túlsúlyos vagy elhízott nőknél ezért ezeknek a hormonoknak a túltengése léphet fel, ami megzavarhatja a petefészkek hormonális szabályozását. Ez az állapot szabálytalan ovulációval vagy annak teljes hiányával (ún. anovuláció) jelentkezhet, ami csökkent termékenységhez vezethet.
Az elhízás gyakran inzulinrezisztenciához vezet, amely során a sejtek nem reagálnak megfelelően az inzulinra, így a hasnyálmirigy túlzott inzulintermelésre kényszerül. A magas inzulinszint „serkenti“ a petefészkeket, hogy túlzottan termeljenek férfi nemi hormonokat – androgéneket (pl. tesztoszteront). E hormonok többlete zavarhatja az ovulációt és elősegítheti a PCOS (policisztás petefészek szindróma) kialakulását, amely a leggyakoribb oka annak, hogy a nők terméketlenséggel küzdenek.
Férfiaknál a zsírszövetben található aromatáz enzim hatására a tesztoszteron ösztrogénné alakul. A magas ösztrogénszint tovább csökkenti a természetes tesztoszterontermelést, ami nemcsak libidó csökkenéshez és erekciós problémákhoz vezethet, hanem a spermiumképződés zavarait is okozhatja – alacsonyabb számú spermiumok, romlott morfológia és csökkent mozgékonyság.
DNS-károsodás és krónikus gyulladás
A zsírszövetek szabad oxigéngyököket termelnek, amelyek képesek károsítani a sejteket és a bennük lévő genetikai információt. Az ilyen károsodások különösen nagy hatással vannak az ivarsejtekre, mivel genetikai hibák kialakulásához vezethetnek az embrióban, ezzel csökkentve annak életképességét. Ezáltal nő a spontán vetélés vagy genetikai betegségekkel, például Down-szindrómával rendelkező magzat kockázata.
Az elhízás krónikus, alacsony szintű gyulladással is összefügg. Nőknél ez a gyulladás zavarhatja a petefészekben lévő tüszők fejlődését, és így az ovulációs képességet is. A gyulladásos citokinek megnövekedett szintje a várandós nő testében ronthatja a méh képességét arra, hogy befogadja a megtermékenyített petesejtet, ami megnöveli a sikertelen beágyazódás vagy a korai vetélés kockázatát. Férfiaknál a gyulladásos folyamatok károsíthatják a heréket és a spermiumképző csatornákat, ami csökkenti a spermiumok termelését és minőségét.
Kisebb esélyek még asszisztált reprodukció esetén is
Az elhízás nemcsak a természetes teherbe esés esélyeire van negatív hatással. Az asszisztált reprodukciós módszerek alkalmazása esetén is jelentősen csökkenti a siker valószínűségét. A fent említett problémák az ivarsejtek minőségével, genetikai rendellenességekkel és az embrió beágyazódásának csökkent esélyeivel alapvetően befolyásolják az IVF kezelést is. Ehhez hozzáadódnak a hormonális stimulációs problémák, mivel a válasz a stimuláló gyógyszerekre gyengébb, ami magasabb dózisokat és hosszabb stimulációs időszakot igényel. Ez, a megnövekedett hiperovulációs szindróma kockázata mellett, aszinkronos tüszőnövekedéshez vezethet, amikor egyesek túl kicsik, míg mások túl nagyok és már a stimuláció alatt megrepednek. Éppen ezért gyakran kevesebb érett petesejtet sikerül nyerni, mint a normál BMI-vel rendelkező nőknél, miközben a ciklus lemondásának (a stimulációs kezelés sikertelenségének) kockázata jelentősen magasabb.
Komplikáció a terhesség alatt
A teherbeesés sok nő számára, aki elhízással küzd, gyakran nehezebb lehet, de a problémák ezzel még sajnos nem érnek véget számukra. Még sikeres IVF esetén is a vetélés kockázata 15-30%-kal magasabb a normál testsúlyú nőkhöz képest. Magasabb a különféle terhességi komplikációk kockázata is, mint például a terhességi cukorbetegség, hipertónia, preeklampszia vagy korai szülés. Még akkor is, ha a baba időben megszületik, nagyobb a valószínűsége a komplikációknak a hüvelyi szülés során, ami gyakrabban vezet császármetszéshez.
A termékenység javításának lehetőségei túlsúly és elhízás esetén
Minden egyes BMI-pont 2-4%-kal csökkenti a teherbeesés esélyét. Még a testsúly 2-5%-os csökkentése is visszaállíthatja az ovulációt olyan nőknél, akik korábban nem ovuláltak. A testsúly 5-10%-os csökkentése jelentősen javíthatja a reprodukciós eredményeket mindkét nemnél. Ezért a legjobb módja a termékenység javításának túlsúly és elhízás esetén a testsúly csökkentése.
35 feletti BMI esetén orvosaink azt javasolják, hogy halasszák el a meddőségi kezelést, és a kezelést akkor kezdjék meg, amikor a BMI 30 alatt van. Természetesen mindig nagyon fontos figyelembe venni az életkort is, mivel ez a legfontosabb tényező a nők termékenységére tekintve. A kor előrehaladtával a BMI csökkentésének esélye csökken, és 36 év felett szinte már nem figyelhető meg pozitív hatás.
