Tapasztalataim a mesterséges megtermékenyítéssel: Az IVF megtanított arra, hogy alázattal fogadjam, amit a sors kínál
Az egészségügyben dolgozó Jankának egy álma volt, hogy anyává válhasson, gyermeke legyen. Azt azonban nem látta előre, hogy az esetében ez az álom mennyi bátorságot és erőt követel majd, mennyi kitartásra, alázatra, és újrakezdésre lesz hozzá szüksége. Nem adta fel, és 10 évig aktívan küzdött. Álma valóra vált, kisfia júliusban ünnepelte első születésnapját.
A boldogsághoz vezető út első lépései
Janka története a többi családalapítással sikertelenül próbálkozó páréhoz hasonlóan kezdődött. Miután 1,5 évig hiába próbált teherbe esni, nőgyógyászához fordult. A nőgyógyászati alapvizsgálatok semmi gondot nem mutattak ki nála. Ezzel felmerült a gyanú, hogy a probléma a párja oldalán lehet, ezért úgy döntött, hogy felkeres egy asszisztált reprodukciós központot.
Az első IVF ciklus
A vizsgálatok sorozata után az első pofon a spermogram eredményeivel érkezett: – Még a nevét sem tudtam kiejteni. A mintában kevés volt a spermium, és még azok is használhatatlanok voltak. Azzal nyugtattam magam, hogy nem számít, hiszen egyetlen sperma is elég a megtermékenyítéshez. De a második spermogram meghozta a végső ítéletet: azoospermiával álltunk szemben. – Mondja Janka. Az első IVF kezelés sebészeti spermiumnyerést igényelt. A kezelés eredményeképpen öt petesejtet nyertek ki az orvosok. Ezekből egy olyan embriót tudtak létrehozni, amely meghosszabbított tenyésztés után alkalmas volt beültetésre, és egy biokémiai terhességbe torkollott, amely sajnos spontán vérzéssel ért véget.
A kudarc nem szabott nekik gátat
Párjával összefogtak és tovább küzdöttek. Következett a második IVF, mely során donor sperma mellett döntöttek, mivel a partner spermaminta genetikai tesztje nem mutatott ki kedvező eredményeket. A négy kinyert petesejt közül egy sem termékenyült meg. A harmadik IVF is hasonló eredménnyel zárult, kilenc embrió fejlődése állt le a meghosszabbított tenyésztés során.
Vegyes érzések követték a kudarcot
– Akkoriban, 23 éves nőként nem gondoltam volna, hogy próbálkozásaink néhány évig elhúzódnak. Az volt az elképzelésem, hogy kivesszük, megtermékenyítjük, beültetjük és kész. De a valóságban egészen máshogy alakult. A lényeg, hogy egyáltalán legyen mit beültetni… Nincs rosszabb helyzet, mint amikor azzal a hírrel hívnak fel, hogy sajnos egyetlen embrió sem élte túl meghosszabbított tenyésztést. Minden alkalommal más-más érzések kerítettek hatalmukba. Az első sikertelen IVF után azt mondtam magamnak, oké, nem sok embernek sikerül elsőre, a második sikertelen IVF-nél dühös voltam mindenre és mindenkire, a harmadik IVF-nél pedig beletörődtem minden lehetséges eredménybe.- Vallja be Janka. Nem volt könnyű számára ennyi csalódásban részesülni, mert minden egyes IVF kezelésbe teljes erőbedobással vágott bele, és hitt abban, hogy sikerülni fog. Mi adott neki erőt a folytatáshoz? A hatalmas vágy, hogy egy gyermek anyukája lehessen.
Másik központ sem valósította meg az álmát
Férjével aztán egy másik központ mellett döntöttek, mivel az közelebb volt a munkahelyükhöz, és a kezelést időelosztás szempontjából így könnyebben tudták megoldani. Bekapcsolódtak egy donor embrióprogramba. Az öröm egy pozitív HCG teszt és a 6. héten megerősített szívműködés formájában jelentkezett. A terhességből fakadó boldogságnak azonban vérzés, kórházi felvétel és végül a 9. hétben bekövetkezett lehangoló vetélés vetett véget.
A csoda csak a Gyncare központnál valósult meg
Janka egy más kezelés miatt kereste fel a Gyncare központot. Itt találkozott az akkor még Dr. Hladovcová, jelenleg már Dr. Győriová Andreával, aki a szárnyai alá vette: – Jól emlékszem az arcára. Ő volt az, aki a „sok szerencsét” szavakkal elbocsátott a kórházból. Nem is tudom miért, de úgy éreztem, hogy a Gyncare lesz a végállomásunk. – Meséli Janka. Ez a biztató érzés adott neki újra erőt a kezelés folytatásához, még ha nem is volt könnyű. A harmadik központban sem volt zökkenőmentes a kezelés. Két sikertelen donorembrió-beültetés következett, majd egy natív ciklus, amely nem zárult terhességgel. – A lelkivilágom kezdett összeomlani. Be kell vallanom, hogy amikor az orvosnő a soft ciklust javasolta, ő maga jobban hitt benne, mint én. Természetesen beleegyeztem. Nem volt min gondolkodnom. – Ismeri be Janka.
A feszült helyzetet fokozta a covid járvány. Három petesejtből kettő mégis megtermékenyült. Az öt napig tartó embriótenyésztés nagyon nehéz időszak volt Janka számára: – Féltem, hogy újra megszólal a telefon azzal a hírrel „sajnáljuk, de…” – A telefon valóban megcsörrent, és az embriológus közölte Jankával a beültetés időpontját. Janka legszívesebben elsírta volna magát örömében.
A terhességet csak a baba első mozdulatai után tudta igazán élvezni
A beültetés után Janka nem tudott 14 napig várni, és körülbelül az 5. napon elvégezte a terhességi tesztet. Nem örült a negatív eredménynek, mégis folytatta a gyógyszeres kezelést a HCG vérvizsgálatig, de csak kötelességből. – Még mindig emlékszem a telefonhívásra, amelyben a nővér közölte velem, hogy a HCG vérvizsgálatom pozitív lett, és gratulált a terhességemhez. Éppen tizenkettő után volt, vásárlás közben ért el. Azt sem tudom, hogyan jutottam haza. Soha nem felejtem el, amikor Dr. Hladovcová nem sokkal később felhívott, hogy elmondja, mennyire örül. Soha nem tapasztaltam még ilyen hozzáállást, ilyen érdeklődést és őszinte örömöt egy orvos részéről, és tudom, miről beszélek, hiszen magam is nővér vagyok. – Teszi hozzá Janka.
A HCG szint emelkedett, a szívműködés megerősítést nyert, minden simán ment. Janka nem hitte el, hogy álma végre valódi alakot öltött, az öröm keveredett a félelemmel. A sok kudarc után félt idő előtt örülni, de ahogy a baba fejlődött, úgy kezdte élvezni ezt a páratlan időszakot.
Minden jó, ha a vége jó
Kisfiuk három nappal a tervezett időpont után született, 4 230 grammal és 50 cm-el. Érdekes élmény volt Janka számára, amelyre élete végéig emlékezni fog. – Nem tudtam elhinni, hogy végre a karjaimban tartom, és hogy az enyém. Ő a mindenem – a babám, amelyre annyit vártam, egy csoda, amit a Gyncare központnak köszönhetek. Július 15-én ünnepelte első születésnapját. Virgonc, mindig mosolyog, és reggeltől estig mesterkedik valamiben. – Meséli Janka boldogan.
Dr. Győriová nagyon jól emlékszik betegére: – Gyakran gondolok rá. Ő az egyik példája annak, hogy a kudarcok ellenére sem szabad feladni. Nem minden betegnek van akkora szerencséje, hogy az első embrióátültetéskor teherbe esik. Egyesek számára a folyamat hosszadalmasabb és nagyobb kihívásokat jelent, de annál nagyobb örömmel jár aztán a pozitív terhességi teszt, majd az első ultrahangvizsgálat, ahol megerősítjük a szívhangot. Hihetetlenül hálás vagyok, hogy továbbra is bíztunk a sikerben, nem adtuk fel, és mindketten ilyen nagy örömben részesülhettünk. –
A sokrétű tapasztalattal járó mesterséges megtermékenyítés Janka számára már a múlté. Mit üzenne hasonló cipőben járó pároknak? – Ne várjanak túl sokáig. Minket az mentett meg, hogy korán elkezdtünk foglalkozni a gondunkkal. És semmikép ne adják fel, ha babára vágynak! –
Ne habozzon, forduljon szakembereinkhez. Kérjen időpont minél hamarabb.